Tizenöt éve dolgoznak a falvakért – Vajda Piroska
Petőfi Népe 2012. december  12.
BÁCS-KISKUN Egy jó falugondnok szinte már családtag

A kistelepülések elsorvasztásának megakadályozására két évtizeddel
ezelőtt hozta létre a falugondnokságokat Kemény Bertalan,
falufejlesztő. A kisközösségek életben tartásáért ma már tanya- és
falugondnokok százai dolgoznak határon innen és túl.

Bács-Kiskun megyében 1993-ban jöttek létre az első falugondnoki
szolgálatok. Ezek összefogására alakult meg tizenöt esztendeje
Kelebián a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, melyhez
Bács-Kiskun megyén túl, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve
Pest megye tartozik - tudtuk meg Csörszné Zelenák Katalintól az
egyesület ügyvezetőjétől. Elmondta, az egyesület létrehozásának több
oka is volt. Az elszigetelten dolgozó tanya- és falugondnokoknak
próbálnak segítséget nyújtani, hiszen a falvakban, tanyavilágban nem
tudják kivel megosztani problémáikat, megbeszélni feladataikat. -
Célunk, egy olyan közösség létrehozása volt, ahol a falugondnokok
találkozhatnak egymással, tanulhatnak egymástól.
A szolgálatok sikerességét bizonyítja, hogy az elmúlt 15 év alatt
tizennégyről 247-re szaporodott a gondnokságok száma - fogalmazott
Csörszné. Mint mondta, az évek során a döntéshozók is belátták: a
falugondnoki szolgálatok komolyan hozzájárulnak a kistelepülések
életben tartásához. Kezdetben ugyanis állami normatíva nélkül
működtették az önkormányzatok. Csupán a szolgálathoz szükséges
kisbuszokra pályázhattak a települések. A kísérleti évek után azonban
a falugondnoki tevékenység bekerült a szociális törvénybe. 1998-tól
pedig állami normatívát biztosítanak erre a célra. Komoly problémát
jelent ugyanakkor, hogy az állami hozzájárulás ma már nem fedezi a
szolgálatok teljes működtetését. Jó esetben a költségek kétharmadára,
de inkább csak a felére elegendő a normatíva. Ennek több oka is van,
tette hozzá az egyesület vezetője. A minimálbérek emelkedése, illetve
az üzemanyag árak jelentős emelkedése. Mindemellett az önkormányzatok
is nehezebb helyzetben vannak, sok településen komoly erőfeszítéseket
tesztnek azért, hogy tovább működtessék a szolgálatokat. A gazdasági
nehézségek miatt több faluban megszüntették a falugondnokságot, hiszen
kötelező feladataikat sem bírják ellátni - fűzte hozzá Csörszné.
A falugondnokok munkája azonban még ma is a szociális ágazat
kakukktojása. Feladatuk nem csak az idősek és rászorulók gondozásáról,
a gyerekek szállításáról, bevásárlásról, favágásról szól, ennél sokkal
több. Meghatározni sem könnyű. Munkájuk része a falunap szervezése, a
közösségi élet irányítása, helyi egyesület, vagy teleház vezetése -
részletezte az ügyvezető. Mint mondta, olyan embert próbáló feladat,
amelyet csak komoly elszántsággal, elkötelezettséggel lehet végezni.
- Számtalan visszajelzést kapunk az idősektől. Ezekből kiderül, hogy
sok helyen szinte családtagnak tekintik a falugondnokokat. Úgy
gondolom, ez is bizonyítja, hogy jól működnek a szolgálatok, valóban
megvalósult az eredeti cél: a közösségépítő, közösség egybentartó
szerep - jelentette ki Zelenák Katalin. Ugyanakkor arra is felhívta a
figyelmet, az egyesület 15 éve alatt nyolc sikeres uniós pályázatot
bonyolítottak le. Ennek köszönhetően számos "látóutat" szervezetek,
melyek során megismerhették más települések jó példáit. Ezeket a
falugondnoki kalendáriumban is közreadták, illetve megőrizték az
utókornak. A pályázatok révén olyan képzéseket is szerveztek, melyek
visszasegítették a kistelepüléseken, a tanyavilágban élő kisgyermekes
édesanyákat a munka világába.
Az ügyvezető végezetül elmondta, egyesületük a jövőben is azért
fáradozik, hogy megmaradjon, illetve emelkedjen a szolgálatok
biztonságos fenntartásához szükséges állami normatíva.